Az intézmény leírása
A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott.
A házat 1888-ban Wéber János építette, akinek fia, Lipót és felesége Éberhardt Éva ugyancsak a házban lakott gyermekeikkel.
Az 1970-es évek végén ifj. Wéber János Budaörs Város Tanácsának adta el a házat.
Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékei gyűjtésének gondolata már az 1970-es években felmerült, majd részben a Hazafias Népfront helyi bizottságának felhívására indult meg a tényleges gyűjtőmunka. (Ugyanakkor számos használati eszközt és dokumentumot már korábban Németországba vittek a kitelepített budaörsiek, ennek eredményeként nyílt meg 1996-ban a bretzfeldi Heimatmuseum.)
A gyűjtött tárgyakból először 1980 novemberében, majd 1984-ben, az akkor megnyílt Jókai Mór Művelődési Központban rendeztek látványkiállítást. A két bemutató közötti időszakban a tárgyakat, a gyűjtést is szorgalmazó Füzér Ferencné I. számú óvodája tárolta. Emellett Hauser József iskolaigazgató járt el a városi tanácsnál, vett részt a múzeum épületének kiválasztásában és a tárgyak felkutatásában, valamint eredetiségük elbírálásában is nagy szerepe volt. A gyűjtemény további gondozásában és berendezésében Bader Györgynének is kiemelkedő szerepe volt, de számos régi budaörsi vett részt adományaival és tárgyi - írásos ajándékaival a gyűjtemény állományának gyarapításában. A Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg.
Sokat köszönhetünk a Gyűjtemény alapító első igazgatójának, Dr. Kovács József Lászlónak, aki kezdetben szerződéses, majd 1992-től beiktatott igazgatóként igazi múzeumot szervezett és alakított ki. Kiemelkedő helytörténeti munkásságáért több elismerésben részesült, többek között Budaörs Város Díszpolgári címét is magáénak mondhatja.
2004-ben Budaörs Város Önkormányzata módosította az intézmény Alapító Okiratát, újabb lehetőségeket teremtve a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésére.
A Heimatmuseum fenntartója ettől az időponttól Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, lehetővé vált az önálló költségvetési szervként való működés és az intézmény két további épülettel bővült.
A megváltozott körülmények tették szükségessé a Működési Engedély módosítását.
A Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
Alaptevékenysége a német nemzeti, kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása; az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása.
A Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény a hatályos – a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló - 1993. évi LXXVII. törvény értelmében német nemzetiségi kulturális intézmény.