# Petrovics Elek arcképe
[Ferenczy Múzeumi Centrum](https://pe.hu.museum-digital.org/index.php?t=institution&instnr=96)
Leltári szám szerint: SZFM_K_90.1.-F
Leírás
Ferenczy Károly a magyar plein air, majd a posztimpresszionista festészet legnagyobb hatású alakja, a szentendrei művészet történetében nagy szerepet játszó mester, a város múzeumának névadója. Jogi és gazdasági tanulmányait felesége, Fialka Olga tanácsára elhagyva 1884-től Rómában, Münchenben, majd Párizsban a Julian Akadémián festeni tanult. Bastien Lepage nyomdokain indult el, ami korai, Szentendrén készült portréin is megmutatkozott. Párizsban Kallós Ede arcképe volt az első festménye. 1896-tól, nagybányai korszakában nagy volumenű, naturalista, szimbolikus képeket festett (Hegyi beszéd, Három királyok), 1900-tól a napfény hatásaival foglalkozott (Nyári Nap, Festőnő), és ekkor fordult érdeklődése az emberi arc és alak, önarckép hiteles ábrázolása felé. Gyermekeiről számos kifejező arcképet és csoportképet hagyott hátra. 1909-ből származik monográfusának, Petrovics Eleknek a szeretetteljes megformálása, amely nemcsak mély személyiségábrázoló tehetségéről, de kapcsolatuk bensőségességéről is tanúskodik.
Anyag/ Technika
Vászon / olaj
Méretek
Képméret: 53 x 38 cm
___
- Készítés ...
- ki: [Ferenczy Károly (1862-1917)](https://pe.hu.museum-digital.org/index.php?t=people&id=57123)
- mikor: 1909
## Kulcsszavak
- [kds](https://pe.hu.museum-digital.org/index.php?t=tag&id=71689)
___
Rekord frissítve: 2021-01-31 22:31:57
[CC BY-NC-SA @ Ferenczy Múzeumi Centrum](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu)
___
- https://pe.hu.museum-digital.org/data/hu-pe/images/96/350372-szfm_k_901-f/petrovics_elek_arckepe/petrovics-elek-arckepe-350372.jpg