A parasztgazdaságokban a libatömés rendszeres őszi tevékenység volt. A gazdasszony dolgát megkönnyítendő készítette ezt a célszerű tárgyat egy helyi mesterember Pilisszántón, a 19. század végén. Alapja egy szélesebb, csapolt lábú ülőpad, melynek egyik végére faládát erősített az állat teste számára, a lúdnak csak a nyaka és feje maradt kívül a nyílásban. A láda teteje felhajtható, fogója liba formájú díszítmény. Az 1890-es években használták Pilisszántón, neve helyi szlovák dialektusban krmarnya. A hízott liba nemcsak ünnepi étek, hanem fontos jövedelemforrás is volt. Az állatot elrekesztették, hogy keveset mozogjon és sós vízbe áztatott kukoricával tömték. Egy hónap alatt súlya másfél szeresére vagy nagyobbra nőtt. (Sz. Tóth Judit)
