MúzeumDigitárPest
STRG + Y
de
Objekte gefunden: 1
Schlagwortenői hajviseletx
Suche verfeinernGezielte Suche Sortiert nach: ID

Csontfésű

Ferenczy Múzeumi Centrum Régészeti Gyűjtemény [SZFM_R_2004. 4. 60k.1]
Csontfésű (Ferenczy Múzeumi Centrum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Ferenczy Múzeumi Centrum (CC BY-NC-SA)
2 / 2 Vorheriges<- Nächstes->
Zitieren Datenblatt (PDF) Entfernung berechnen Archivversionen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Kétoldalas csontfésű. Ép, csak néhány helyen hiányzik a fésű foga. Két merevítő lemezét négy koncentrikus kör díszíti. Ezeket a két szélén függőleges vonalak zárják le. Középső lapja egy csontlapból kifaragva, két szélén ívelt díszítéssel.

A kétoldalas fésű római forma és római technikával készült, tömeges feltűnése viszont idegen hatásra vezethető vissza. Használói Pannoniában elsősorban kevert, provinciális lakosság, illetve új germán eredetű népesség lehetett. Pannoniában a kétoldalas csontfésű a legelterjedtebb fésűforma a 4. század utolsó harmadától az 5. század közepéig. A gepida sírokban is gyakori, egészen a kora avar korig nyomon követhető.

Material/Technik

Csont / kézi munka

Maße

H: 10 cm, M: 4,6 cm

Literatur

  • Ottományi Katalin (2008): Késő római - kora népvándorláskori településrészlet Biatorbágyról. Archaeológiai Értesítő 133 (2008) 133–197. Budapest
  • Ottományi Katalin (szerk.) (2008): Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szentendre
Hergestellt Hergestellt
301
Gefunden Gefunden
2002
Repiszky, Tamás
Biatorbágy, Káposztásdűlő
300 2004
Ferenczy Múzeumi Centrum

Objekt aus: Ferenczy Múzeumi Centrum

A városi helytörténeti gyűjteményként alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő szentendrei városi múzeum 1951-ben jött létre. 1973-ban a...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.