Európai Iskola előválogatás

Bálint Endre a második világháborút követő időszak legfontosabb művészcsoportja, az Európai Iskola alapító tagja, Vajda Lajos barátja, később képi és szellemi világának örököse. Művészetére a szürrealizmus, Szentendre sokszínű népi és vallásos építészete, valamint az École de Paris művészei egyaránt hatottak, mindebből kiindulva teljesen egyéni képi világot teremtett. Festői látásmódját a síkszerűség, a réteges festésmód és a kollázsszerű komponálás jellemzi. A negyvenes évek végén készült csendéletén visszatér nem csak Vajda és Szentendre motívumvilágához, de átveszi barátja kompozíciós megoldásait is. A különböző nézőpontok együttes láttatása, a formákat egybefűző transzparencia, a felületkezelés és az egyszerűsített formavilág a tárgyak lényegi – nem csak szimbolikus – összetartozását sugallja. jelezve jobbra lent: Bálint ’48

Vajda Lajossal együtt a XX. századi magyar festészet legfontosabb megújítója, a magyar avantgárd törekvések egyik legjelentősebb művésze. Ketten, hasonló indíttatásból, a népi- és vallási szimbólumok, a szentendrei építészet és a szürrealizmus világából merítve – Bartók zenéjéhez hasonlóan – új festői formanyelvet dolgoztak ki, melyet „konstruktív-szürrealista sematikának” neveztek. Csók István és Vaszary János tanítványaként hamar összeütközésbe került a korabeli művészetoktatással, majd rövid ideig Kassák Munka-körében folytatta tanulmányait, ezt követően pedig részt vett az Új Progresszív Művészek művészcsoport megalapításában (1930). Az Európai Iskola rövid fennállásának idején, 1947-ben készíti Bölcső III. c. festményét, melyen monokróm, mélyzöld héttér előtt, percízen kivitelezett, élesen elhatárolt, végletekig egyszerűsített zenei és népi motívumokból építi meg a pillanatnyi egyensúlyt érzékeltető, tömör, konstruktív kompozíciót.

Korniss Dezső, aki már a Képzőművészeti Főiskolán is a progresszív művészeti törekvésekkel rokonszenvezett, Bartók Béla munkásságára hivatkozva nyúlt vissza a népművészethez, hogy azt integrálja az avantgárd formanyelvvel. Barátjával, Vajda Lajossal ehhez Szentendrén eszményi helyszínt találtak, ahol 1935-ben a helyi paraszti- és tárgykultúra motívumkincsét feldolgozó gyűjtésbe kezdtek. Az 1945 után, a különféle művészeti irányzatoknak szabadabb mozgásteret biztosító időszakban, az európai orientációjú magyar művészetet képviselő Európai Iskola tagjaként festette meg Korniss a magyar folklór számos elemét ötvöző Tücsöklakodalom című főművét. Az alcímében is Bartóknak ajánlott mű a folklór világából indul ki, amelyben a zeneszerző által is feldolgozott, Házasodik a tücsök kezdetű gyermekdal könnyed, táncos, a nyolcad ütemeire épülő ritmusa és szürreális képi világa tárul fel a konstruktív képépítés és a tiszta színviszonylat rendjére épülő képszerkesztésben.

Ámos 1939–1944 között keletkezett művein végigvonul az emberi létbe vetett hit és a sötét, pusztító háború elleni tiltakozás ellentéte. Művészete csak szimbólumok által képes közvetíteni humanista életfelfogásáról; ezen az alkotói úton állandó kísérőivé válnak műveinek kulcsfigurái, az angyalok. Az égi hírnökök, akik kezdetben szelíden átsuhannak az égbolton, a festő mögött állva vezetik ecsetjét, őrzik az otthon békéjét, óvják az összetartozó emberpárt, a háború és az átélt megaláztatások hatására ég felé kiáltó, harsonát fúvó, tehetetlenül vergődő, síró, emberarcú áldozattá válnak. Síró angyal című expresszív műve e szellemiség megrázó szintézise.