Anna M

Anna Margit, eredeti nevén Sicherman Margit vidéki zsidó családból származott. 1930 körül került Budapestre, ahol Vaszary János magániskolájában tanult. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Ámos Imre festőművésszel is. Művészetére nagy hatással volt a francia modern festészet, kezdetben a posztimpresszionizmus, később a szürrealizmus irányzata. A bábu alakja először 1940-ben nyert központi jelentőséget művészetében, de a primitív vonásokat mutató groteszk alak Anna Margit egész életművében visszatérő szereplő. Az emberi sorsok kiszolgáltatottságára reflektáló figura korának egyfajta groteszk embereszményét testesíti meg Anna Margit számára, ahogy egyszerre naiv és bölcs beletörődéssel képes tudomásul venni a XX. század eseményeit. A harsány színekkel festett Mézeskalács című olajképén a bábu figurájának korai változatát láthatjuk. Az alak ábrázolásakor Anna Margit egyszerre nyúlt vissza a gyermekrajzok világához és a népművészet elementáris erejéhez.

Anna Margit (1913, Borota – 1991, Budapest) 1932 és 1936 között Vaszary János, a szabadiskolás hagyományok szerinti, műhelyszerű oktatást követő Új Művészeti Iskolájának növendéke volt. Első megmutatkozására 1936-ban az Ernst Múzeum huszonöt éves jubileumi csoportos kiállításán férjével, Ámos Imrével együtt került sor. 1937-ben Párizsba utaztak, s megismerkedtek Marc Chagall-lal. 1945–1948 között az Európai Iskola tagja volt. 1937 és 1941 között Ámos Imrével nyaranta lejártak Szentendrére festeni, majd később, az 1970-es évektől Anna Margit újra visszajárt a városba, ahol 1984-ben megnyílt a két művész géniuszának szentelt emlékmúzeum, az Ámos Imre – Anna Margit Gyűjtemény. Ámos Imre művészetével rokon felfogású, a lírai és groteszk elemekkel ellenpontozó művein a bábu alapmotívumként jelenik meg, s mint a történelem viharainak kiszolgáltatott ember szürreális, expresszív és egyben tragikus érzésvilágú jelképe. Életművének kései szakaszához tartozó, hátterében barna és fekete tónusú festményén csipkedíszítésű kék ruhában allegorikus női alak látható, aki bal kezében egy zöld almát tart. A test félalakos, háromnegyed profilban megjelenő pozíciója a portréfestészet egy klasszikus beállítása, ám az expresszív festésmód, az elnagyolt formák és arc groteszk megformálása új jelentésrétegekkel ruházzák fel a művet. Anna Margit beszédes művészetét az önreflexió és a sorsszerűség kérdései jellemzik.