MNG Anna Margit kiállítás kölcsön 2024

Anna Margit, eredeti nevén Sicherman Margit vidéki zsidó családból származott. 1930 körül került Budapestre, ahol Vaszary János magániskolájában tanult. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Ámos Imre festőművésszel is. Művészetére nagy hatással volt a francia modern festészet, kezdetben a posztimpresszionizmus, később a szürrealizmus irányzata. A bábu alakja először 1940-ben nyert központi jelentőséget művészetében, de a primitív vonásokat mutató groteszk alak Anna Margit egész életművében visszatérő szereplő. Az emberi sorsok kiszolgáltatottságára reflektáló figura korának egyfajta groteszk embereszményét testesíti meg Anna Margit számára, ahogy egyszerre naiv és bölcs beletörődéssel képes tudomásul venni a XX. század eseményeit. A harsány színekkel festett Mézeskalács című olajképén a bábu figurájának korai változatát láthatjuk. Az alak ábrázolásakor Anna Margit egyszerre nyúlt vissza a gyermekrajzok világához és a népművészet elementáris erejéhez.

Anna Margit 1930 körül Budapesten Vaszary János magániskolájában tanult, későbbi férjével, Ámos Imrével együtt. Szentendrei lakóházukat később múzeummá alakították. Gyermekkorát a hagyományokat ápoló zsidó családban élte, babáit, játékait maga készítette. Ennek örömteli emléke és a háború rémei egyszerre tűnnek fel a ‘70-es évekbeli képein. A korai lírai pasztellszínek helyett kékesfekete kontúrokkal körülrajzolt, vásárian színes, drámaian ironikus tablót láthatunk. Férje 1944-ben a holokauszt áldozata lett, emiatt képei egyre megrázóbbá váltak, szürrealizmusának játékosságát tragikus víziók váltották fel. Gyakran festette meg magát bábuként, ami a kiszolgáltatott ember metaforája. A Céllövöldén a háború mozgatta figurák között ő maga is feltűnik: a kollázstestre egy önmagáról készült arcképet ragasztott, mellén fehér galamb hirdeti békés törekvéseit. Korszakának legmeghatározóbb festője, európai kontextusban is jelentős nőművész, generációkra hat ma is.